Szent Bernáthegyi Baráti Kör

Lehet, hogy igazad van. Viszon találtam ezt a cikket (lap alja) . Elolvastam. Ezután a www.bernathegyi.lap.hu oldalon megnézegettem a tenyészetek oldalait és hát meg kell, hogy mondjam nem sok oldalon találtam információt a diszplázia szűréssel kapcsolatban. Szerintem, ha a kutyák meg lennének szűrve, ki lenne írva az oldalra. Amúgy  mivel ilyen kutyát szeretnék venni, kiváncsiságból pár hete elmentem egy Pesten megrendezett kiállításra. Ami nekem feltünt, hogy a nyertes kutya nem tudott egy kört sem lefutni, illetve nagyon nehezen. Megtaláltam a tulajdonos honlapját és meglepő módon nyagyon sok kiskutya született tőle, viszont diszplázia szűrése nincs.

A neten találtam cikkeket szembetegségekről is, amiket műtéttel helyre lehet hozni, így nincs látható jele, hogy a kutya beteg volt vagy sem. Viszont ezt is örökíti az utódaiban ami nem biztos, hogy kölyök korban észrevehető.

Mivel már régóta szeretnék venni egy bernáthegyit, és most lehetőségem lenne rá, elkezdtem keresgélni a tenyésztők között, hogy kitől lenne érdemes venni. Mivel nem nagyon találtam információt  ezekkel a szűrésekkel kapcsolatban, kicsit elbizonytalanodtam.

Tudnál nekem tanácsot adni, hogy honnan vegyek kutyát? Itt a cikk amit találtam:

A diszplázia genetikailag örökletes betegség. Tehát a diszplázia kialakulásáért felelős géneket öröklött úton „szerzi” a kutya megszületése előtt. A betegség kialakulása így eleve meghatározott, amit kisebb mértékben lehet csak később befolyásolni a megfelelő tartási, táplálkozási, mozgatási körülményekkel. A megszületés pillanatában a csípőizületek egészségesnek tűnnek, a genetikailag meghatározott kóros csípőalakulás csak a növekedés kapcsán jön létre. Ezért nem lehet közvetlen a születés után „kiválogatni” a diszpláziás egyedeket semmilyen vizsgálattal sem. A növekedés során először a csípőizületi lazaság alakul ki egy-két hónapos korban ill. ezt követően. Ez a túlzott csípőizületi lazaság már mérhető (pen-hip) és amennyiben tendenciáját tekintve romlik is, akkor jó esély van a diszplázia kialakulására. Fél éves korra már a súlyos, középsúlyos esetek egyértelműen kiszűrhetők röntgennel, tehát ez az az időpont amikor az un. előszűrést érdemes elvégezni. Az ebben a korban észlelt diszplázia további súlyosbodása még megállítható vagy csökkenthető progressziója gyógyszerek és megfelelő mozgatás mellett ill. a legsúlyosabb esetek csípőmegtartó műtéttel (háromszoros medencei oszteotómia) még korrigálhatók. Tenyésztői szempontból pedig mindenképp kell tudnunk már hat hónaposan, hogy mi várható a kutyánk csípőjét illetően, hiszen a kiállításokra, a  későbbi tenyésztésbe vételre már ekkor gondolnunk kell.

Fél éves kor után már komoly porckárosító hatása lehet az izület lazaságának, amennyiben az részleges ficamodáshoz is társul a kutya mozgása közben. Ebben az esetben ugyanis terhelés alatt a combcsontfej kimozdul oldalra és felfelé az izületi vápából, amely részleges ficamodás kezdetben izületgyulladást, később porckopásokat ill. porcfelrakódásokat (arthrózis) eredményez. Az izületgyulladáshoz izületi fájdalmak, sántaság ill. a combizmok lesorvadása társul. Egy idő után így kialakul a csípőizületi diszplázia végső formája, a porckopásokkal és porcfelrakódásokkal kísért teljes csípőizületi arthrózis. A diszplázia több gén által kódolt, rejtett öröklésmenetű (receszíven öröklődő) betegség. Abból eredően, hogy a diszpláziát több gén együttesen alakítja ki, sajnos nem lehet egyszerűen egy-két generáción keresztül folytatott szelekcióval eltüntetni a tenyészállományból. A diszplázia kiküszöböléséhez ezért több generáción keresztül folytatott tudatos szelekcióra van szükség. A másik probléma a rejtett (recesszív) öröklésmenet, amely következtében diszplázia szempontjából mentes állat is továbbörökítheti az egyik szülői ágról „rejtetten” örökölt diszpláziát, anélkül hogy nála kialakult volna a betegség. Ezért fordulhat elő hogy két mentes szülőnek is születhet diszpláziás kölyke.

A természetes ragadozó populációkban a zsákmány elejtéséhez sokszorta nagyobb fizikális teljesítőképesség szükséges, mint amilyen terhelés a házi kedvenceket éri a mozgásuk, futtatásuk során. Ezért a természetes ragadozó populációkban az élelemért folytatott harc, több millió év alatt kiszelektálta a klinikailag diszpláziás egyedeket. Ehhez hasonlóan a futásra szelektált agaraknál ez a betegség a többi fajtához képest rendkívül ritkán fordul elő, de az ő esetükben is hosszú távú szelekcióra volt szükség (gyorsaságra szelektáltak a tenyésztés során). Az elmúlt évtizedek kutya tenyésztési trendjei sajnos nem a kutyák egészségét, hanem kizárólag az éppen divatos küllemi sajátságokat tartották a tenyészállatok elsődleges értékének. Ennek következtében a populáris kutyafajták esetében tragikus mértékűen emelkedett a diszpláziás egyedek aránya. Mivel a nagyszámú diszpláziás kutya főként csak tenyésztői értelemben volt diszpláziás (lásd. a diszplázia formái), tehát klinikai tüneteket (sántaságot) nem mutatott ezért tenyésztésük akadály nélkül folytatódott. Ezeknek a kutyáknak a  kölykei között pedig egyre több súlyos mozgászavart ill. sántaságot mutató egyed született (klinikailag diszpláziás kutya lásd. a diszplázia formái). A kölykök sántasága a diszplázia kialakulási sajátosságai miatt (lásd. a diszplázia kialakulása) legelőször csak fél éves kor körül jelentkezett, amikor a kölykök már beilleszkedtek egy család életébe, esetleg tenyészteni szerették volna őket.

E helyett drága gyógyszerekre, komoly műtétekre, kezelésekre, bizonyos esetekben pedig elaltatásra került sor. A tenyésztő pedig arra hivatkozott hogy a kölyök szülei „milyen szépen mozognak”, mennyi eredményük van és hogy biztos a tulajdonosok  nevelték helytelenül a kölyköt mert nem adtak elég „csodaszert” a felnevelés során.

Az utóbbi időben az előrelátóbb tenyésztőknek mindinkább az egészséges kutyák tenyésztése kezdett a célkitűzésükké válni, a küllemi sajátosságok mellett. Ennek megfelelően több generáción keresztül rendszeresen szűrték a tenyészállományukat ill. azok kölykeit is és tudatosan kivették a tenyésztésből a tenyésztői szempontból diszpláziás  egyedeket valamint azok  ivartalanítását is kérték. Sajnos azonban sok felelőtlen tenyésztőt továbbra sem érdekel a tenyészállományuk diszplázia mentessége. (Akad olyan tenyésztő is aki „külföldről” összeollózott és saját maga által lefordított „cikkekből” ál-tudományos magyarázatait hirdetve még ideológiákat is gyárt, hogy miért nem kell diszpláziára szűretni a kutyáit.)

SZERK: A hozzászólás a honlap színvilága miatt olvashatatlan volt, ezért megszerkesztettem. BaloghZ